A növények védetté nyilvánításában elõfordulásuk ritkaságát, a magyar növényvilágban játszott szerepüket, szépségüket és ehhez kapcsolódóan veszélyeztetettségüket vették figyelembe. Ami szép, az sokak szívét megdobogtatja s esetleg sokan saját kertjük növényei között is szívesen látnák e különlegességeket. A növényritkaságokat azonban természetes élõhelyükön kell megõrizni. A fokozottan védett növényfajok közé sorolják a kipusztulóban levõ vagy csak elszigetelten elõforduló fajokat. Ma már kis egyedszámban élnek Magyarország területén s további fennmaradásukhoz az élõhelyüket is védeni kell. Megõrzésük tudományos szempontból is jelentõs. Tilos gyûjteni, kiásni és értékesíteni e növényfajokat.

Elõször ezekekkel ismerkedjünk meg.

Bánáti bazsarózsa – Paeonia officinalis ssp.banatica - az egyik legszebb növényünk. Májusban nyitja vérpiros virágait. Szereti a félárnyékot, a meszes, humuszos talajt. Dombvidéki tölgyesekben volt gyakori. A Mecsek lankáin, Szlovéniában és a Vajdaságban fordul elõ. Még a jégkorszak elõtti idõkbõl maradt ránk, hasonlóan a páfrányfenyõhöz. Gyökerei paeonint tartalmaznak, melyet epilepszia elleni görcsoldóként használtak. A görög legenda szerint Paion, a gyógyítás istene az alvilág fejedelmét, Plutót e növénnyel szabadította meg az epilepsziától.
Ha valaki kiássa vagy leszedi virágát 50.000 Ft-tal büntetendõ.

Tátogó kökörcsin – Pulsatilla patens - a Nyírség savanyú homokján él. Nagy, sötét ibolya virága március-áprilisban nyílik. Meleg és fénykedvelõ, száraz viszonyok között szép. Mészkerülõ faj. Erdei tisztások, homoki legelõk, száraz lejtõk növénye.
Eszmei értéke 50.000Ft.

Erdélyi hérics – Adonis transsylvanica – áprilisban nyitja sárga virágait. A Tiszántúl meleg, száraz, meszes lösz talajain található még, fasorok szegélyén, legelõkön. Gyökerének áztatott, kifõzött levét vizelethajtónak használták s gyakran gyomorfájdalmak enyhítésének gyógyszere is volt. Emiatt nagyon lecsökkent állománya.
Eszmei értéke 50.000 Ft.